Ízletes, lágy, illatos, nagyon jó. Minden alkalommal, amikor kenyeret sütök, más és más receptet készítek el. Nagyon régen, több, mint egy éve sütöttem krumplis kenyeret. Talán nem néz úgy ki, hogy ismétlem önmagamat. Az előző úgysem volt rozmaringos.
Hozzávalók:
Elkészítése:
Megvártam, míg a krumpli kihűl, akkor villával összetörtem, hozzáöntöttem a főzővizet. A kevéske tejet meglangyosítottam, elkevertem benne a mézet, belemorzsoltam az élesztőt és lefedve hagytam megkelni.
A kenyérsütő üstjébe tettem az összetört krumplit a levével, rámértem a lisztet, a két liszt közé vegyítettem a sót, a felkockázott vajat és kivételesen legfelülre tettem az élesztős tejet, hogy nehogy véletlenül összeakadjanak a sóval, mert abból szó szerint semmi jó nem sül ki. Megdagasztotta az édes, szépen megkelesztette legalább két és félszeresére a tésztát.
Azt kiborítottam a lisztezett deszkára, egy hosszabb hengert formáltam belőle, amit 2-3-szor megtekertem maga körül, aztán a nagy, teflonos kacsasütőbe fektettem. A tetejét megsimogattam olívaolajjal és itt-ott fűszernövénnyel, most rozmaring hajtásokat dugdostam bele, mint a focacciába. Ráborítottam a tetőt és betoltam a 40 fokos sütőbe kelni negyed órára, majd feltekertem a sütőt 200 fokra hőlégkeverésen és így sütöttem fél órát. Aztán levettem a tetőt és még kb. 5 perc kellett neki, hogy elpironkodja magát. Rácsra tettem, kihűtöttem, most pedig meg fogjuk őt enni.
Hozzávalók:
- 25 dkg sós vízben főtt burgonya
- 2 dl a főzővízből
- 0,5 dl tej
- 1 ek méz
- 2,2 dkg friss élesztő
- 30 dkg kenyérliszt
- 30 dkg fehér tönkölyliszt
- 1 tk só
- 7 dkg vaj
- 1 ek olívaolaj a kenéshez
- 1 ág rozmaring
Elkészítése:
Megvártam, míg a krumpli kihűl, akkor villával összetörtem, hozzáöntöttem a főzővizet. A kevéske tejet meglangyosítottam, elkevertem benne a mézet, belemorzsoltam az élesztőt és lefedve hagytam megkelni.
A kenyérsütő üstjébe tettem az összetört krumplit a levével, rámértem a lisztet, a két liszt közé vegyítettem a sót, a felkockázott vajat és kivételesen legfelülre tettem az élesztős tejet, hogy nehogy véletlenül összeakadjanak a sóval, mert abból szó szerint semmi jó nem sül ki. Megdagasztotta az édes, szépen megkelesztette legalább két és félszeresére a tésztát.
Azt kiborítottam a lisztezett deszkára, egy hosszabb hengert formáltam belőle, amit 2-3-szor megtekertem maga körül, aztán a nagy, teflonos kacsasütőbe fektettem. A tetejét megsimogattam olívaolajjal és itt-ott fűszernövénnyel, most rozmaring hajtásokat dugdostam bele, mint a focacciába. Ráborítottam a tetőt és betoltam a 40 fokos sütőbe kelni negyed órára, majd feltekertem a sütőt 200 fokra hőlégkeverésen és így sütöttem fél órát. Aztán levettem a tetőt és még kb. 5 perc kellett neki, hogy elpironkodja magát. Rácsra tettem, kihűtöttem, most pedig meg fogjuk őt enni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése